Az árnyak ura

"-A fiú elég helyes gyerek, de nem igazán Shan.

   -Hogy érti ezt? - néztem rá megütődve.

   -Házasságon kívül született. Annie nem ment férjhez. Még abban sem vagyok biztos, hogy rajta kívül tudja-e egyáltalán valaki, ki a gyerek apja. Angela azt állította, hogy ők tudják, de soha nem mondta meg nekünk a nevét.

"Nem tudom, mi játszódhatott le Tommy agyában, amikor meglátta, hogy tagbaszakadt, lila szörny feléje rohan. Talán azt hitte, valami sületlen tréfa, vagy hogy egy bevadult rajongó akarja megölelgetni. Akárhogy is, lényeg, hogy nem csinált semmit: még a kezét se emelte föl, hogy védje magát, se meg nem fordult, hogy elfusson. Csak állt ott, és nézett bambán R. V.-re.

   Amikor R. V. odaért hozzá, hátrarántotta a jobb kezét - azt, amelyiken az aranykampók voltak -, majd egy hirtelen mozdulattal belevájta Tommy mellkasába. "

"-Darius kivételével - mondta mosolyogva Steve. - A legbecsesebb szövetségesem, és nagyon tehetséges kém.

   Azzal egy fél lépést tett a fiú felé. Na, most! Már húztam is hátra a jobb karomat, de óvatosan, nehogy eláruljam, mire készülök, és minden idegszálammal Steve-re koncentráltam. Még egy vagy két másodperc, és akkor...

   És akkor megszólalt Darius.

   -Most lelőhetem, apu?

   APU?

   -Igen, fiam - válaszolta Steve.

"-Darius! - dörrent rá Steve. - Mindjárt beledöfi a kését a szívedbe! Mondd meg neki az anyád nevét - most rögtön!

   -A-a-a-Annie - nyögte levegő után kapkodva Darius.

   Megfagyott a vér az ereimben.

   -Hát a vezetékneve? - kérdezte halkan Steve. Láthatóan élvezte a pillanatot.

   -Shan - suttogta mit sem értve Darius. - Annie Shan. Miért érdekes ez?

   -Látod, Darren - dorombolta Steve, és még egyszer rám kacsintott, mielőtt eltűnt volna az alagútban, melynek végén a szabadság várt rá. - Ha megölöd Dariust, nemcsak az én fiamat mészárolod le - a saját unokaöcséd gyilkosa leszel!"