A vámpírok hegye

"- Mi bajod van? - kérdeztem. - Fennakadtál? Segítsek?

   A kölyök kaffogva csaholt. Látszott rajta, hogy nagyon fél.

   - Oké, Rudi - mondtam. - Fölmegyek, és...

   Vérfagyasztó ordítás forrasztotta torkomra a szót. Amikor megfordultam, egy hatalmas fekete medvét pillantottam meg, amint épp átlódult egy hótrlasz felett. Nagyot huppanva ért földet, akkor megrázta a pofáját, s fogát vicsorgatva nézett egyenesen rám - aztán villogó fogakkal, kimeresztett karmokkal elrugaszkodott, hogy rám vesse magát!"

"- Nem fogjátok... elmondani? - fordult Harkat Mr. Crepsleyhez és Gavnerhez.

   - Lakat van a számon - ígérte ünnepélyesen Gavner.

   Mr. Crepsley már nehezebben kötelezte el magát, de végül ő is rábólintott.

   Harkat vett egy mély levegőt.

   - Mr. Tiny azt mondta... mondjam meg a... hercegeknek... közeledik a... Vérszipolyok Urának... éjszakája. Ennyi... az egész.

   - Közeledik a Vérszipolyok Urának éjszakája? - ismételtem meg. - Hát ez meg miféle üzenet?

   - Nem tudom... mit jelent - felelte Harkat. - Nekem csak... át kell adnom... az üzenetet."

"- Jó tanár volt, de szigorú - mesélte Mr. Crepsley. - Attól kezdve, hogy megmondtam neki, szeretném utánozni őt, nagyon odafigyelt rám. Ha valamire azt mondtam, hogy nem akarom vagy nem tudom, mindig kitépett egy szőrszálat az orrlyukamból!

- Nem! - szörnyülködtem.

- Ahogy mondom - bólogatott mogorván.

- Csipesszel?

- Nem - a körmével.

- Jaj!"

  "- Na? - nézett rám tartózkodóan.

   Kinyujtottam a kezem, és azt mondtam:

   - Rázza meg.

   Arra a kezemre, aztán meg kissé homályos szemembe nézett, és azt felelte:

   - Attól, mert egyszer jól küzdöttél, még nem vált belőled harcos.

   - Rázza meg! - ismételtem dühösen.

   - Mert ha nem?

   - Akkor visszamászok a pallókra, és addig harcolok, míg meg nem teszi! - mordultam rá.

   Arra sokáig nézte az arcomat, aztán bólintott, és megfogta a kezemet.

   - Legyen veled az erő, Darren Shan - mondta mogorván."