A vérszipoly
"Lassan vánszorogtak a másodpercek. Nem merek odanézni, mit vizsgál ennyiideig a kövér ember. Hát már sohasem fog felállni?
És akkor bekövetkezik. A kövér ember feltápászkodik. Mr. Crepsley sziszegő hangot hallat. Felkészültem a támadásra. Én beállítom a kést a megfelelő szögbe, és minden idegszálamat megfeszítem. A kövér ember már áll. Hall valamit. Fölnéz a mennyezetre - nem arra, te bolond! -, s ebben a pillanatban Mr. Crepsley meglódul. A vámpírral egy időben hangos rikoltással, gyilkolásra készen, felé suhintva a késsel, én is ugrom..."
"-Csak egy kereszt. Vadászat közben találtam. - És odatartottam elé.
-Mit csináltál vele? - nézett rám gyanakodva.
-Meg akartam mozdítani - feleltem, s arra gondoltam, hogy végre eljött a pillanat, hogy kifaggassam titkos varázstudománya felől. - Maga hogy csinálja?
Mr. Crepsley szája mosolyra húzódott, amitől a bal arcán végighúzódó sebhely összegyűrődött.
-Szóval ez az ami nem hagy nyugton - kuncogott. - Kinyújtotta az egyik kezét, és csettintett egyet, amitől pislognom kellett. Aztán már csak azt láttam, hogy a kereszt az ő kezében van.
-Hogy csinálta? - kérdeztem. - Csak a teljes értékű vámpírok képesek rá?
-Még egyszer megmutatom, de most nagyon jól figyelj!
Visszatette a kersztet a farönkre, hátrébb lépett, és csettintett. A kereszt előbb eltűnt, majd ott termett a tenyerében. - Láttad?"
"-Akkor menjünk be. - És nyújtotta a kezét. A hideg ellenére nem volt rajta kesztyű. - Engem Debbie-nek hívnak.
Kezet fogtam vele -, sötét bőre mellett egészen fehérnek látszott a kezem -, és bemutatkozom.
-Darren és Debbie - mondta mosolyogva. - Jól hangzik. Mint Bonnie és Clyde."
"-Ez az étel olyan finom - sóhajtottam -, hogy még az evőeszközt is meg tudnám enni. - A többiek nevetése közepette fölvettem egy kanalat, leharaptam a fejét, apróra szétrágtam, és lenyeltem.
A három szempár majd kiugrott a helyéből.
-Ezt hogy csináltad? - visított fel Debbie.
-Aki a világot járja arra sok minden ráragad a koszon kívül - feleltem és kacsintottam hozzá.
-Az nem volt igazi kanál! - üvöltötte Jesse. - Átvágott minket!" |